Rólam mondták
„Talán az egyetlen tanár volt az iskolában, aki nem a megszokott módon
próbálta irányítani a diákokat. Volt benne valami, sokak számára érthetetlen
ragyogás minden egyes tanítási órán. Ő volt az, aki sosem fáradt el, akinek
mindig volt energiája még egy kérdésre választ adni, akinek nem volt túl késő
soha ahhoz, hogy figyelmet szenteljen egy diáknak.”
(Révész Dóra)
„Talán az egyetlen tanár volt az iskolában, aki nem a megszokott módon próbálta irányítani a diákokat. Volt benne valami, sokak számára érthetetlen ragyogás minden egyes tanítási órán. Ő volt az, aki sosem fáradt el, akinek mindig volt energiája még egy kérdésre választ adni, akinek nem volt túl késő soha ahhoz, hogy figyelmet szenteljen egy diáknak.”
(Révész Dóra)
„Mindig hálás leszek Donászy Juditnak, hogy a számomra elég viharos alsós osztályok után – ahol elsősorban az öntörvényűségemet helyezték előtérbe – nem sajnálta az erőt és fáradtságot, hogy jobban megismerjen, megértse egyéniségemet, problémáimat, és támogasson az úton, fiatal kamaszkortól, egészen az érettségiig. Judit pedagógiai és emberi kvalitásainak köszönhetően ez annyira jól sikerült, hogy örökre megszerettette velem a könyvolvasást, a magyar irodalmat és nyelvtant, hovatovább hosszú évekig az egyik kedvenc tanárom volt. Mindezek jelentőségét – amellett, hogy rengeteget segített, támogatott az személyiségfejlődésben és tanulásban – az is alátámasztja, hogy közel 10 éve dolgozom kommunikációs, marketing és értékesítési területen, jó pár éve vezetőként. A tőle kapott szeretet, tudás, és talán azt is mondhatom, hogy életfilozófia a mai napig megjelenik a munkámban, az általam előállított írásos tartalmakban és a személyes kommunikációban is egyaránt. Jó szívvel ajánlom tehát Juditot minden iskolás gyermeknek és szüleiknek, hiszen a közös munka során nem csak egy értékes pedagógust, hanem egy lélekterapeutát is kapnak majd!”
(Rádler Csaba)
„Judit egy kiváló pedagógus, akire sok év után is ugyanúgy felnézek, mint korábban. Mindemellett egy olyan barátot találtam személyében, akivel órákat tudok beszélni a legkisebb dolgokról is. Meggyőző érveléstechnikával rendelkezik, valamint a nyelvtani szabályokat is úgy magyarázta el anno, hogy azokat soha az életben nem tudtam elfelejteni.”
(Tóth Bence)
„Sosem gondoltam volna, hogy valaha lesz olyan tanárunk, aki nemcsak a saját tantárgyát tanítja nekünk, hanem minden mást is; és mellette megpróbál minket az életre is felkészíteni. Bármilyen gondunk volt, lehetett az szerelmi csalódástól kezdve tabunak hitt témákig, mindent elmondhattunk anélkül, hogy egy percre is rosszul éreztük volna magunkat, mert tudtuk, a titkaink biztonságban vannak. Tiszteletre méltó a kitartása, pozitivitása, sugárzik az életszeretete. Még a legrosszabb napján is árasztja a csupa jóságot a környezetére, és csak remélni tudom, hogy egyre több és több ilyen ember lesz ezen a világon. Emlékszem, sokszor kellett írnunk fogalmazást a példaképünkről, ha most kellene, én róla írnék, mert ha egyszer tényleg felnövök, csak remélni tudom, én is ilyen ember leszek. Jóságos, pozitív, bátor, vidám, energikus, olyan aki nem hagyja magát belefásulni az élet mókuskerekébe, és megmarad annak aki: igazi önmagának, minden körülmények közt.”
(Csiszár Rebeka)
„Judit nem egy átlagos tanárnő. Azon kívül, hogy mindig érdekes, élményekkel teli órákat tartott, a lelkünket is mindig ápolta. Beszélgetett velünk aktuális eseményekről, minket érintő változásokról, továbbtanulásról. Pozitív, mosolygós személyiség, aki mellett mindig megmelegszik az ember szíve. Segített célt és utat találni, mindenkiben meglátta a jót, és azon képességeinket is erősítette, amiben azt hittük képtelen vagyunk fejlődni. Ilyen volt nálam például a helyesírás, ami a borzalmas kategóriából odáig nőtte ki magát, hogy később bátran korrepetáltam magyar nyelvből gyerekeket. Példakép számomra, neki is köszönhető, hogy én is pedagógiai pályára léptem. Örömmel gondolok vissza a közös iskolai élményekre, amiket ma már felváltottak a baráti találkozások, beszélgetések.”
(Kövesiné Bárány Alexandra)
„Judit a középiskolában volt a magyartanárom. Igazi pedagógus, aki a lelkével tanít.
Sok mindent megtanultam tőle, de legfőképp azt, hogy milyen egy jó pedagógus. Én is tanár lettem, és próbálom azokat az értékeket a szemem előtt tartani, amit tőle tanultam.”
(Balázs Petra)
„Juditról csak pozitívan tudok írni. Nyolc évig volt osztályfőnököm, valamint magyar nyelv és irodalom tanárom életem egyik legmeghatározóbb időszakában, ötödiktől tizenkettedikig. Nagyon sokat köszönhetek neki, megszerettette velem az irodalmat, az olvasást, megtanított szépen és jól fogalmazni. Az órái mindig érdekesek voltak, tudta, hogyan keltse fel a figyelmünket az adott témához kapcsolódó izgalmas történetekkel, és közben átadta a tananyag „szárazabb” részét is. Osztályfőnökként mindig odafigyelt ránk, tudta, hogy éppen kinek vannak gondjai (családi, baráti esetleg szerelmi problémák), amire mindig tekintettel volt, és erre ösztönözte az osztályt is. Tanárként és emberként is nagyon tisztelem őt, igazi pedagógus, aki nemcsak” ledarálja” a kötelező anyagot, hanem egyénre szabottan, mindenkit a saját képességei szerint tanít és értékel. ”
(Horti-Bíró Eszter)
„Azon szerencsések közé tartoztam, akiknek egy olyan osztályfőnök és egyben magyartanár jutott, aki felvilágosult, intelligens, lelkes ,és remekül megtalálta a szót a fiatalokkal. Így visszatekintve többet köszönhetek neki, mint gondoltam. Fiatalon kiemelkedően fontos, hogy olyan emberek vegyenek körül, akik pozitívan hatnak a fejlődésre, és nyitottá tesznek a gondolkodásra, kíváncsivá a kultúrára a tananyag átadása mellett. Judit nagyban hozzájárult alapműveltségünk megalapozásához, amiért valamennyien hálával tartozunk neki.”
(Kabai Gyöngyvér)